Unalomkultusz - Static-X: Cult Of Static (2009)

Itt az új Static-X lemez. Akinek ez kell, vegye, vigye.

Nem csinálok belőle titkot, nekem ez hatalmas csalódás. Pedig a banda első két lemezét kifejezetten kedvelem ma is, a viccesen kőbuta döngölést Ministry-s indusztriál témákkal és néha elszállós elektronikával keverő Machine pl. nagy ifjúkori kedvencem volt. A dallamosodó Shadow Zone-t már nem tudtam igazán megkedvelni, de pár jó szám ott is volt. A tavalyi koncertlemeznél viszont már egyértelmű volt, hogy a banda hanyatlik, konkrétan az új dalok teljesen egybefolytak. Na, ez tetőzik az új lemezen. Maga az alapelképzelés (viccesen primkó döngölés) ugye nem rossz, az első pár lemez (meg a nagy előd Ministry munkásságának nagy része) konkrétan erre épül, de ez?... A négyes trackben (Hypure) tetőzik mindez, konkrétan percekig egyetlen hangot, egyetlen tempóban reszelnek. De mindegyik szám kb. egyetlen téma ismételgetéséből áll, illetve jó esetben a refrénnél egy másik is van. Ráadásul önmagukat reciklálják, ami pedig mondjuk az első lemezen tök frissen hatott, mára lejárt szavatosságú. Iszonyat monoton, unalmas lemez. A klasszikus metalt idéző gitárszólók pedig kimondottan idegenül hatnak.

Hát bocs, srácok, nálam ez nagyon nem talált. Talán majd a következő. De azon vegyétek észre, hogy már nem 2002 van.