Nincs harmadik út - Propagandhi: Supporting Caste (2009)

4 év kihagyás után kb. két hete jelent meg a Propagandhi ötödik sorlemeze, a Supporting Caste. Az ötletes című (a supporting cast = mellékszereplő-gárda, illetve caste= társadalmi osztály kifejezések összevonásából) lemez 12+1 dalt tartalmaz, kb. 50 percben. Ennyit a száraz adatokról. Na de ki fia-borja is az a Propagandhi? A Propagandhi egy kanadai banda. Általában a punk színtérhez szokták őket sorolni, de a zenéjük jóval kiforrottabb, mint egy kvinttologatós kalipunkbandáé, és rengeteg metalos hatás is van benne (pl. Voivod). A punk-vonalat inkább az erősen balos eszmék, és a vegan életmód képviselete erősítik. Na, de lássuk akkor a lemezt!

Ami elsőként feltűnik, az az, hogy mintha el sem telt volna 4 év a Potemkin City Limits-lemez óta (pont ugyanúgy, ahogy a PCL és az azt megelőző lemez közt is kb. ennyi volt). Ez alatt nem azt értem, hogy nem fejlődnek (sőt), hanem hogy átjön, hogy egy nagyon kiforrott, koncepciózus bandával van dolgunk. Talán ezúttal az előző lemez metal/punk aránya most a punk irányába tolódott. A két énekes közül a gitáros Chris énekel többet, viszont a nyitódal a basszerod Toddé, és hát a Night Letters a lemez egyik legjobb nótája! A harmadik Tertium Non Datur és a lemez legfogósabb dala, a Dear Coach's Corner is kurva jók (érdekes, nálam pont a címadó nem ütött akkorát), mind zeneileg, mind szövegileg. Ez utóbbi például olyan szólóval és utána olyan döngöléssel nyit, hogy öröm hallgatni! A This Is Your Life egy egyperces dühroham, ilyen volt már a korábbi lemezeken is (Fuck The Border, Superbowl Patriot). A lemez első fele tehát nagyon erős, viszont a második fele annak ellenére, hogy szintén jó, az első "félidőhöz" nem igazán ér fel. Jó, talán a The Banger's Embrace zúzdája igen. Illetve a szövegek végig kiemelkedően magas színvonalúak, odamondogatósak, de kellő humorérzék szorult a srácokba ahhoz, hogy ne váljon prédikálóssá. Erre a legjobb példa talán a hatos Human(e) Meat (The Flensing Of Sandor Katz), ami arról szól, hogy hősünk hogyan mond le a vegetarianizmusról, és hogy első "húsevő lakomájául" nem mást kíván elfogyasztani, mint a húsevést "hirdető" Sandor Katz-ot... :)

A félig-meddig instrumentális Last Will And Testament után a több perc csöndet meg nyugodtan tekerjük át, és kacagjunk egy jót a bónusz feldolgozáson:)

A Propagandhi tehát ritkán ad ki lemezt, de azok mindig nagyot szólnak. Év végi top 10-ben a helye!